A SEEKERS együttes 1963 január végén alakult ausztrál folk-rock és pop csapat volt
"A Volga-dallal taroltak a világ sikerlistáin"
A beatkorszak hagyott helyet a szép dallamokat szállító előadóknak is.. Ilyen volt például az Ausztráliából induló és Nagy-Britanniában befutó Seekers együttes. Kitűnő szerzeményeik közül listát vezetett az I’ll Never Find Another You, Dusty Springfield fívérének szerzeménye, vagy az orosz Volga-dalt feldolgozó The Carnival Is Over.
Igaz, hogy az együttes a hatvanas évek végén feloszlott, de a tagok később is többször felléptek együtt. Összesen 60 milliónál több lemezük fogyott. A leghíresebb dalaik közül milliónál több példányt adtak el az I’ll Never Find Another You, az A World of Our Own, a Georgy Girl, a The Carnival is Over és a Walk with Me című dalaikból.
Joan Baez, Bob Dylan, Peter, Paul and Mary nyomában indult el a négy, elsősorban hangszeres, de kitűnően vokálozó fiú - Athol Guy, Keith Potger, Bruce Woodley és Ken Ray - akikhez csakhamar csatlakozott a jazzes körökből érkező, gyönyörű hangú Judith Durham. Judith kristálytista szólóénekével és társainak színvonalas hangszeres kíséretével, tömör hangzásával világszerte népszerű lett. Judith Durham kitűnő képességei ellenére eleinte nem vágyott szólópályára. A Seekers mellett a hatvanas évek végéig kitartott, s csupán az évtized végén lépett saját útra, amikor a műfaj is válságba jutott. Neve addigra már annyira összeforrt az együttessel, hogy szólóban nem tudott ütős karriert folytatni. A Seekers már 1963-ban, Ausztráliában is jelentetett meg lemezeket. A rajta hallható dalok, köztük a Chilly Winds, a Kumbaya, az All My Trial és az If I Had a Hammer joggal keltették fel a szélesebb közönség figyelmét. A társaság 1964 elején települt át Londonba, s az ott megjelent The Seekers LP szép sikert hozott.
Ezt a stílust követték későbbi albumaik, az angliai kiadású és 1965-ben megjelent A World of Our Own méltán vált népszerűvé az olyan kitűnő dalokkal, mint az Allenton Jail, a This Land is Your Land, a Cotton Fields, a Lemon Tree, a Five Hundred Miles, a Four Strong Winds és a Don’t Think Twice, It’s All Right. Ez a lemez már bekerült az amerikai Billboard 200-as albumlistára is, ha nem is az élvonalba. A "Georgy Girl" című albumuk viszont 10. lett a Billboardon.
A Seekers később kicsit kommerszebb irányba fordult, amit nem lehet hibájukul felróni, mert az 1966 után született nagy sikerek is fantasztikus technikai színvonalon készültek. Ezekkel a dalokkal - Walk With Me, Georgy Girl vagy a Beethoven IX, szinfóniájának Örömódáját feldolgozó Emerald City - a korábbiaknál nagyobb sikereket értek el. Közben – főleg Ausztráliában – óriási tömegeket vonzó, remek koncerteket adtak.
A hanyatlás 1968-ban érte utol a Seekerst. Judith Durham felejthető szólókarriert kezdett. A fiúk – egy új lánnyal - a nagyon slágeres New Seekersszel vélték megtalálni a sikeres folytatást. A hetvenes-nyolcvanas évek a klasszikus Seekers nélkül teltek el, de 1992-ben újra összeállt a teljes csapat. Judith Durham súlyos autóbalesete ellenére 1993-tól folyamatosan koncertezett a legendás együttes és száznál több koncertet adtak együtt, felléptek a londoni Royal Albert Hallban is.
A kilencvenes években megjelent Judit Durham életrajza is és jónéhány “korszakos” lemezükkel örvendeztették meg a CD-vásárlókat. Az együttes lemezei, rendkívül tiszta világa, nagyszerű harmóniái és elsősorban Judit Durham hibátlan éneke révén ma is a gyűjtők és a zenehallgatók kedvencei és nagyszerű dalaik révén méltán gyarapítják az örökzöld muzsika kedvelőit és vele együtt a zeneszeretők hatalmas táborát.
