1946-ban születette BILLY PRESTON amerikai rhythm and blues énekes, billentyűs, dalszerző.
"Egy ember, akire A Beatles és a Rolling Stones is igényt tartott".
Billy Preston, a kiváló képességű rhythm & blues és rockzenész és dalszerző, aki a Beatles-hez, a Rolling Stones-hoz és más neves együttesekhez fűződő szoros zenészkapcsolatai révén talán ismertebb volt, mint saját jogán. Amellett, hogy ötödik Beatle-ként és hatodik Rolling Stone-ként emlegették dolgozott például a Sly and The Family Stone együttessel, Joe Cocker-rel. Kitűnő énekes és „minőségi” billentyűs volt. Saját jogán több dala volt listavezető, albumai közül is a listák élvonalába került jó néhány. Eredeti figurája volt a hatvanas-hetvenes évek zenei világának.
Szülővárosából, Houstonból családjával hamar Los Angelesbe került. Csodagyerekként tartották számon: egész kis kölyökként kísérte többek között Mahalia Jacksont, és szerepelt az ötvenes évek végének legendás filmjében, a St. Louis Bluesban, melyben a blueslegenda W. C. Handyt alakította. A Shindig című televíziós műsorban 14 éves korában szerepelt először, és mindössze 16 éves volt, amikor részt vett Little Richard európai turnéján, s nagyjából ebben az időben történt, hogy Sam Cooke soul-legendával és Ray Charles-szal is színpadra léphetett. Preston nemcsak a feketék zenéjéhez kötelezte el magát, hanem a fehér rockzenében is nyomult. Igaz, hogy elaprózta tehetségét, de kerülte a nyálas slágerzenét, mindig az igényességre törekedett.
A Beatles együttessel a hatvanas évek második felében került kapcsolatba. Őrzi emlékét a Beatles 1968-as "fehér" albuma, a Let It Be című búcsúlemeze, s többek között a liverpooliak Get Back és a Don't Let Me Down című kislemeze, de közreműködött olyan Beatles dalokban is, mint a Let It Be, a The Long And Widing Road, az I Want You és a Something című dalok kísérőjeként is. A Beatles feloszlásának Preston is egyik vesztese volt. A Beatles-korszak után George Harrison-nal együtt fontos közreműködő volt a Bangladesh-koncerten, s a koncertről megjelent lemezért ő is megkapta a Grammy-díjat. Játszott John Lennon Plastic Ono Band, majd az Imagine című albumán. Ringo Starr-ral turnézott a nyolcvanas évek végén.
A Rolling Stones-szal a Sticky Fingers és az Exile On Main Street című albumon dolgozott, a hetvenes években, majd 1997-ben is turnézott Jaggerékkel.
Preston írta Joe Cocker "You Are So Beautiful" című, a hetvenes évek közepén megjelent dalát, amely előkelő helyre került a brit listán. Koncertezett többek között Eric Clapton-nal, Bob Dylan-nel, Aretha Franklin-nel, Tina Turner-rel, Stephen Stillsszel, Stevie Winwood-dal, Carole Kinggel. Egyik utolsó felvételét a Red Hot Chili Peppers együttessel készítette.
Saját dalai közül listavezető volt az 1972-es Outa-Space, melyért Grammy-díjat is kapott,. az 1973-as Will It Go Round in Circles és a Space Race, az 1974-es Nothing From Nothing, s kitűnő dala volt, ha nem is listavezető a That’s The Way God Planned It. Szerepelt a hetvenes években a Saturday Night Live című tv-showban. Budapesten is koncertezett a hetvenes évek végén, de nem volt különösebb sikere. A nyolcvanas években Syreeta Wright soul-énekesnővel énekelte a With You I’m Born Again című duettet, amely a Billboard 100-as listáján a 4. helyezést ért el..
Több gospel-albuma is megjelent. Súlyos drogfüggő volt, ráment a pályája, egészsége is. Betegsége miatt is dalai a nyolcvanas évek elejétől eltűntek a slágerlistákról. Egészségi problémái ellenére még a kilencvenes évek végén is koncertezett, s fellépett George Harrison emlékére rendezett 2002-es koncerten – sok más kitűnő zenésszel. Billy Preston 2006. június 6.-án hunyt el. A kiadók évfordulóktól függetlenül számos lemezét jelentették meg az ezredfordulót követően, majd halála után is.
